Karantén 10 tizedik levél, tanítómnak

Karantén 10 tizedik levél.

Kedves Anikó néni!

Ez már a Karantén 10-ik hete, újból elment egy hét a szokásos tanulással, külön órákkal és edzéssel.
Nagyon örülök, hogy június másodikától újból lehet menni az iskolába, az igaz, hogy még nem tudjuk, hogy hogyan lesz. Legalább eltudok, köszönni az osztálytársaimtól és Anikó nénitől.

Már nem is bánom, hogy nem került fel a „Barátság” aloldal a weboldalamra. Elején nagyon bánkódtam rajta hónapokon át, és úgy érzem, hogy az igazat írtam. Most már másként látom. Mert ha nem történt volna meg Erikkel, ami megtörtént akkor nem akartam volna elmenni az iskolából. Így nem kerülhettem volna be a Szilágyi Gimnáziumba. És most nagyon boldog vagyok, és tudom, hogy jó döntés volt, alig várom a szeptembert.

Már nem érzem magam karanténban, mert a crossfit edzéseim elkezdődtek, minden nap megyek, egy csoportban nyolcan tízen vagyunk. Nagyon oda kell figyelnünk előtte, majd utána kézmosás. Nem érintkezhetünk egymással, megfelelő távolságot tartunk, és nincsenek páros gyakorlatok. Saját törülközőnkön fekszünk és edzünk.
Jó volt látni mindenkit és nagyon örültünk, hogy jöhettünk edzeni, sokat beszélgettünk.

A futtással meg kellett állnom, mert újból megfájdult a sarkam, most pihentetem. Nem tudom mi történt. Csinálom a gyógytornát, jegeljük majd, meglátjuk.

A csütörtöki osztálycsevegés nagyon jó volt, én nem hagyok ki egyet se. Újból zongorázhattam az osztálynak, jó kedvük lett a többieknek és nekem is.

Megcsináltam, technikából a kért figurát, melyet feltettem ide.

Ölelem,
ifj, Mészáros Ferenc
Karantén 10 tizedik levél

Vélemény, hozzászólás?