Karantén 6 hatodik levél tanítómnak

Karantén 6 hatodik levél:

Kedves Anikó néni!

Sikerült!
A hetem jól kezdődött. Ma reggel megtudtam, hogy felvettek a Szilágyi Erzsébet 8 osztályos gimnáziumába. Már nagyon izgatott voltam, de most már boldog vagyok!
Így a 4/a-tól, szeptembertől utam elválik, de lélekben sokáig velük leszek. Nem felejtem el azt a sok jót, amit kaptam, főleg Anikó nénitől.  Ami meg rossz volt az idővel megszépül.

A karantén miatt érdekes helyzet alakult ki nálunk. Édesanyám a magyar, környezet, angol és zenetanárom. Édesapám meg a matematika, és testnevelés tanárom. Informatikára pedig én tanítom őket.
Ők a napközis tanáraim is, és az ügyeletesek is a mostani iskolámban. Mindketten következetesen leellenőrzik a leckéimet. Érdekes még most is emlékeznek a tanulmányaikra.

Szüleim

Édesanyám nagyon szépen választékosan fejezi ki magát, szépen énekel és jó a nyelvérzéke, ő mindig azt mondja, hogy tőle örököltem ezeket. Apukám matekból profi. Nincs olyan feladat, amely kifogna rajta. Amikor a felvételire készültem 720 feladatot oldatott meg velem. Nagyon nem tetszett, de utólag már a matek 48 pont írásbelivel rájöttem, hogy szükségem volt rá. A matematikához való hozzáállásom megváltozott, már bátran fogok neki önállóan minden feladatnak.

Édesanyám minden héten 3 napot dolgozik és ő vásárol be a családnak. Apukám itthon van egész nap, csak ha nagyon fontos megy el. Nagyon vigyáz magára, mert ő már veszélyeztetett korban van.

Nagyon elgondolkodtam, hogy nekem milyen jó. Szüleim tudnak segíteni a tanulásban. Van telefonom, számítógépem melyeket önállóan használhatok. Vannak gyerekek, főként vidéken akiknek nincs meg ez a lehetőség, mégis tanulniuk kell. De hogyan? Telefonon, ha van a családban, nézik meg a leckét? Vagy a tanító nénijük viszi ki nekik a leckét, és bedobja a postaládájukba?
A szüleik vagy tudnak, vagy nem tudnak segíteni nekik. Így mekkora hátránnyal indulnak. Nekik valahogy segíteni kellene, de hogyan?

Pénteki napom nagyon jó volt, mert megint volt az osztállyal egy konzultáció, így újra iskolában éreztem magam. Anikó néni kérdezett én meg feleltem. Jó volt hallgatni a többieket, hogy nekik, hogy telnek napjaik. Remélem minden pénteken így fog lenni!

Ölelem,
ifj. Mészáros Ferenc

Szilágyi Erzyébet Gimnázium

Karantén 6 hatodik levél

Vélemény, hozzászólás?